A legtöbben úgy gondolják, hogy ez egy rendkívül egyszerű dolog, pedig nagyon sokan nem ismerik a lázcsillapítás módszereit. Náthás, vírusfertőzésre jellemző időszak az ősz és a tél, a ködös idő, ami egészen tavaszig tart. Minél szorosabb az együttélés a nagyobb közösségekben (pl.: iskolában, óvodában, munkahelyen) a fertőzés annál gyorsabban terjed.

Utazásaink során pedig könnyen áthordjuk a fertőzéseket, akár ezer km-ekre is.
A vírusos vagy bakteriális fertőzések lázzal járnak, főleg kisgyerekek körében gyakran magas lázzal is. A láz a szervezet önvédelmi reakciója, ugyanakkor károsítja a sejt működést, ezáltal a szervezet életfunkcióit rontja (a legfontosabb funkciók: légzés, keringés, emésztés stb.), de idegrendszeri károsítást is okozhat. Ennek kisgyermekkorban a legsúlyosabb formája a lázas görcsroham. Ezért a jó és gondos lázcsillapítás elsőrendűen fontos. A magas lázat a szülőnek kötelessége csillapítani ez az ő feladata, ezt követően kell felkeresni az orvost.
A lázcsillapítás módjai:
Ma leginkább gyógyszeres lázcsillapítást végzünk, de a hagyományos módszerek alkalmazása legalább ilyen fontos. Ezek a vizes ruházás és hűtő fürdő.
Vizes borogatás:
39 C fokos láz felett már alkalmazása indokolt, az alatt elég a gyógyszeres lázcsillapítás.
A borogatást hideg vízbe mártott ruhákkal (törölköző, pelenka) a végtagokon és a melkhason alkalmazott keresztborogatássalvégezzük. Közben folyamatosan mérnünk kell a lázat és ha a hőmérséklet a 37,8-38 C fokra esik a vizes ruházást abba kell hagyni. A hasat soha sem szabad vizes ruházni, mivel az összenövéseket okozhat a belekben!
Hűtő fürdő alkalmazása:
A lázcsillapítás legbarátságosabb módja a hűtő fürdő alkalmazása, a betegnek bele kell ülnie a 40 C fokos vizet tartalmazó kádba, majd hideg víz hozzáadásával lassan, fokozatosan hűtjük le a vizet a kívánt mértékig, de legfeljebb 24-25 C fokig (a 40 fokos vizet jó testmelegnek érezzük, a 24-25 C fokot pedig olyannak érzékeljük, mint amilyen vízben nyáron a természetes vizekben még szívesen fürdőzünk).
Ennél a módszernél is folyamatosan mérjük a lázat és 37,8 - 38 C foknál a beteget a vízből kivesszük, és bőrét szárazra töröljük.
Ezekkel a módszerekkel szükség szerint többször is megismételhetjük a lázcsillapítást minden veszély nélkül.
Gyógyszeres lázcsillapítás:
Régebben csak az Amidazophenum (Algopyrin, Demalgon, Germicid, stb.) és ennek rokon vegyületei, valamint a Acetylsalicylsav (Aspirin, Kalmopyrin, Istopirin stb.) tartalmú vegyületek, álltak rendelkezésünkre lázcsillapítás céljára. Az újabb időkben a Paracetamol tartalmú vegyületek (Paracetamol, Efferalgan, Rubofen, Benuron stb.) váltak a legelfogadottabbakká azért mert ezek rendelkeznek a legkevesebb mellékhatással. Az Amidazophenum tartalmú vegyületek lázcsillapító hatása erősebb, de a mellékhatásuk is több és súlyosabb. Károsíthatják a vérsejteket és nagyon magas láz esetén agyi görcsrohamot provokálhatnak, ezért gyárilag nyugtatókkal szokták őket kombinálni (pl.: Germicid C kúp esetén).
Mindig az adott életkornak megfelelő mennyiségben szabad csak lázcsillapítót adni!
Az anyák gyakran megijednek, és felnőtt dózist adnak a gyerekeknek. A lázcsillapítók túladagolása szigorúan tilos, mert az károsítja a szervezet védekező képességét és ezen belül az immunrendszert is!
Tehát a szülők és hozzátartozók kötelessége és legfontosabb feladata a gondos lázcsillapítás. Csak ennek megtörténte után kell orvoshoz menni. Gyakori hiba, hogy sokszor azért hozzák a beteget lázas állapotban, hogy az orvos azt elhiggye, és ő is észlelje, pedig erre a bizonyításra nincs szükség.
A láz nem betegség csak egy tünet.