Rakamaz a két világháború között

1914. június 28-án kitört az első világháború. Augusztus elején megkezdődtek a hadüzenetek és mozgósítások. 1915 tavaszán már minden rakamazi családot közvetlenül is érintette egy-egy hozzátartozója elvesztésének, fogságba esésének híre. A várt gyors győzelem helyett hosszas védekezésre kellett berendezkedniük. 1915. májusában tartott országgyűlésen, már a hadikötelezettség korhatárát 1942 évről 18-50 évig terjesztették ki. 1918. október 17-én már Tisza István is kénytelen volt beismerni a háború elvesztését. 1919. április 19-én a románok elérték a Tisza vonalát, ezzel Rakamaz a román megszállás alá került. A tokaji hídon visszavonuló román csapatok felrobbantották a közúti és a vasúti hidat is. A vörös hadsereg a tokaji hegyről irányította és tüzelte Rakamazt. A lakosság a pincében keresett védelmet. Volt, amikor a román katona holtteste napokig az utcán hevert, mivel az állandó tűz miatt eltemetni nem tudták. A román katonák azzal az ürüggyel, hogy bolsevik katonát keresnek, közben a lakosokat kirabolták. Hadisarc címén a rendkívüli bizottságok megkezdték a mezőgazdasági gépek, eszközök, termékek, élelmi cikkek és állatok összeírását és ezek elszállítását. 1920. március 18-án véget ért a 11 hónapos román megszállás. A mezőgazdaság kifosztása ellenére is a frontról és hadifogságból hazakerült fiatalok munkába állásával sikerült egy pár év alatt a termelést a régi színvonalra emelni. Rakamazon az idegen megszállás miatt a forradalom és ellenforradalom nem bontakozhatott ki. Az első világháborúban 114 rakamazi katona halt hősi halált. A háború után bekövetkezett élelmiszerhiány következtében a vidék termelvényei keresettek lettek. A bekövetkezett infláció cserekereskedelmet alakított ki. 1924. július 1 -jén a pengő bevezetésével véget ért az infláció, amikor már a millió koronát is kiadták. A stabilizáció megteremtése Rakamaz fejlődésében is nagy előrelépés volt, már vállalkoztak házépítésre, gépek vásárlására. A háború bizonyos szemléletváltozást hozott Rakamaz életében. Szakított azzal a régi hagyománnyal, hogy a gyermekeiket a földműveléshez kössék. Ezt a felfogást kikényszeríttette az is, hogy a község határa már szűknek bizonyult a földművelő lakosság eltartására. Így többen az ipari pályát vagy a továbbtanulást választották. 1930-ban bekövetkezett a világgazdaság válsága. Ez magával hozta a bankkamatláb rohamos növekedését, amely elérte a 20-25%-ot is. Ugyanakkor beszűkült a piaci lehetőség és nem tudták a terményeiket eladni és a kamatot kifizetni. Kisebb bankkölcsön már veszélyeztette a kölcsönfelvevő és a jótálló vagyonát is. Megszokottá vált a foglalás és a végrehajtás. Rakamazon is egyre több ház, föld vált az adósság prédává. A végrehajtás megfékezésére vezette be az állam a védettséget. Ez azokra a gazdaságokra vonatkozott, akiknek jövedelme nagyobb részben valamely mezőgazdasági üzemből ered. A védett birtokos adós a telekkönyvben bejegyzést nyert és 5%-os kamatot fizetett. Azt a védett birtokost, aki csökkentett kamatot fizetett, elárvereztetni nem lehetett. A válság idején csak azok a gazdaságok tudtak megmaradni, amelynek az állattenyésztés volt a legnagyobb profilja. Rakamaz főterménye a burgonya mellett a búza volt. Akik nem voltak termelők igyekeztek az évi kenyérfejadagot részes aratással és részes csépeléssel megkeresni. Ennek biztosítására a hatóság nem engedte az aratógép használatát. Az állam, hogy a föld adóját biztosítsa, bevezette a boletta rendszert, amely abból állott, hogy a 8 pengőért felvásárolt búza árából 5 pengőért bolettát adott, utalvány az adófizetés törlesztésére volt jó. Rakamazon a cipész és csizmadia mesterség lett a legkedveltebb, amely iparág a legnagyobb fejlődést érte el. Több mesterember vásárról vásárra járva értékesítette a keresettnek örvendő rakamazi lábbeliket. Rakamazon 1930-ban 1070 ház és 5327 lakos volt. A gazdasági válság 1935-ben érte - el tetőfokát. Ez megmutatkozott a munkanélküliségben és az alacsony órabérekben. Állandó munkahelyet a több száz embert foglalkoztató dohánybeváltó raktárak teremtettek. Sok alvégesi asszony a tokaji szőlőben dolgozott. Az erős, jól képzett bányászoknak a kőbányák adtak munkát. Mindezen munkák mellett a mezőgazdaságban is vállaltak részes munkát. 1938-ban a Felvidék visszacsatolásával a gazdasági válság megszűnt. A katonaviseltek minden évben megkapták a SAS behívót, a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék bevonulására. A gyárak is beindultak és sok rakamazinak ez adott munkalehetőséget. Sajnos ezek már hadicélt szolgáltak. 1941.június 26-án Magyarország is hadat üzent a Szovjetuniónak.
Ismét megjelentek a SAS behívók, ami már minden rakamazi családot érintett, de ezek már a hazán kívül távolabbra szólították az embereket. A kezdeti gyors előrehaladás után a Donnál végleg védekezésre szorult a magyar hadsereg, ahol két kemény orosz telet kellett átvészelni. 1943. január 13-án megindul a Vörös Hadsereg támadása. E támadás következtében 89 rakamazi ifjú lelte halálát. Az ország németek által való megszállása különösen sújtotta a zsidókat. 1944. április 12-én minden rakamazi zsidót nemre és korra való tekintet nélkül kb. 20 főt - a nyíregyházi gyűjtőtáborba (gettóba) szállítottak. Innen indultak júniusban zsidókkal túlzsúfolt vagonok az auschwitzi haláltáborba.

Rakamaz Város Önkormányzata
AZ ADY ENDRE ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE
Projekt azonosító: TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00026
Támogatás összege:
269.875.000.-Ft

infoblokk kedv final felso cmyk ERFA

logo03

mm logo

„Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal épületének fejlesztése, felújítása”

Beruházás összköltsége: 29.871.255.-Ft

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa) alpont szerinti Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása jogcímen valósult meg.

uszt logo rgb

mm logo

„Rakamaz – külterületi kerékpárút építése”
(projektazonosító: KÖZOP-3.5.0-09-11-2015-0082)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 199.777.375.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. szeptember 28. – 2015. november 30.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg

uszt logo rgb

mm logo

„Fotovoltaikus rendszer kialakítása Rakamaz város intézményein”
(projektazonosító: KEOP-4.10.0/N/14-2014-0166)

Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege: 26.246.590.-Ft

Kivitelezés ideje: 2015. május 4. – 2015. augusztus 31.

Kedvezményezett: Rakamaz Város Önkormányzata


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

uszt logo rgb

Önkormányzati hivatal

hivatal

Vezető: Dr. Kóder László
Hétfő: 08.00-12.00 12.30-16.00
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 08.00-12.00 12.30-16.00
Csütörtök-Péntek: nincs ügyfélfogadás

Aranyévek szociális gondozási központ

arany

Vezető: Graczkáné Takács Zsófia
Látogatási idő: minden nap 9.00-18.00
Ügyfélfogadási idő: hétfőn 9.00-16.00
szerdán: 14.00-16.00

Városi Művelődési Központ és Könyvtár

IMG 6968k

Vezető: Takácsné Bánlaki Anikó
4465 Rakamaz, Szent István út 174
0642/570-727; 0642/570-31
Hétfő - Péntek: 10.00-18.00

Rakamazi Mesevár Óvoda és mini bölcsőde

oviVezető: Bendik Istvánné
4465 Rakamaz Bocskai út 76.
Tel. +36-42/570-717
4465 Rakamaz Dózsa György út 1.
Tel. +36-42/570-716

© 2017 Rakamaz. All Rights Reserved.

Please publish modules in offcanvas position.